Blog. Rólam. Nektek.

2009. szeptember 20. 12:44 - Lady_Marilyn

Marilyn Manson: Út a pokolból

Manson-könyv kiolvasva

"Barb és Hugh Warnernek
az én istenem bocsássa meg nekik,hogy erre a világra hoztak."
Ezzel az idézettel veszi kezdetét a közel 320 oldalas Manson-könyv.
A könyvet Marilyn Manson és Neil Strauss írta.
Eredeti címe: Long Hard Way out Of The Hell (magyarul: Hosszú, nehéz út a pokolból).
1998-ban írodott. Található a sorok között néhány olyan személy,akik nem azok, mint akinek látszanak. Pár karaktert ugyanis összevontak, egyből kettőt, kettőből egyet alkottak, hogy a könyv ne sértse a személyiségi jogokat. 
Jópár oldalt kihagytak belőle, így néha még én magam is elvesztettem a fonalat, miközben olvastam. (Ha valaki úgy veszi kézbe ezt a könyvet, hogy nincs tisztában a zenekar régi tagjaival, akkor nagy zürzavar lesz a fejében.)
A könyv maga eléggé szókimindó, oldalakon át részletez egy bizonyos dolgot, majd túl hamar vált. Emelett rengedeg olyan információt tartalmaz, amelyet fontos belevésnünk a memóriánkba (ez főleg azon személyekre vonatkozik, akik kedvelik Manson-t).

Manson a gyermekkorától egészen az Antichrist Superstar c. albumig leírja élettörténetét.
Megtudhatjuk, hogy hogyan lett a féregből anti hős; hogyan érte el azt, amit elért; hogyan tett szert a szárnyaira; hogyan lett a pattanásos kisfiúból, híresség.
Megismerjük a régi vágyait, céljait, szerelmeit, örömeit és csalódásait.
Marilyn Manson néha furcsa, bonyolult szószerkezeteket használva törekszik kihangsúlyozni, mi is zajlódott le akkoriban az elméjében, a tudatalattijában.
Szerintem elgondolkodtató 320oldal lett, ez a vaskos életrajz.
Szívesen olvasnám a könyv eredeti verzióját is, de sajnos erre nincs lehetőségem.

Sok minden történt Marilyn Mansonnal és a bandájával 1998 óta, de a többség még mindig úgy gondol rá, ahogyan azt 1998-ban tették az emberek.
Rengeteg a tévhit az együttessel, az énekessel, sőt még a rajongókkal is kapcsolatban.
Manson azóta jópár lemezt kiadott, az exei sorába mégtöbb strigulát húzhatott, külsőleg megváltozott, hasat eresztett, és betöltötte negyvenedik életévét.
Nemrég adtra ki The High End Of Low c. albumát és a nyáron fellépett Sopronban, a Volt fesztiválon.
Ott voltam. A negyedik sorban állva vártam, hogy a groteszk hercege megjelenjen végre a színpadon. Mikor meghallottuk az openinget sikítozni kezdtünk (én még el is érzékenyültem kissé az igazat megvallva).
Rengetegen voltunk, alig kaptunk levegőt, de Ö ott állt a színpadon és sorra adta elő jobbnál-jobb dalait. Közben oxigénmaszkokkal rohangáltak hozzá (ezt eléggé rossz volt látni, a kedvenc rock sztárom a romjaiban hevert).
A koncert után nem búcsúzott el.
Viszont az élmény, a fotóim, a jegyem megmaradtak, és még mindig örömmel tölt el a gondolat, hogy annyi év után megvalósult az én édes álmom. :)

Blog. Rólam. Nektek.