Az északi mitológia modern befolyása Marvelen innen és túl
Szókincs
A germán istenek nyomai fellehetőek a modern angol és német szókincsben: ennek egy példája a hét napjainak neve. Eredetileg a latin neveket vették át (Nap, Hold, Mars, Merkúr, Jupiter, Vénusz, Szaturnusz), majd később a hét négy napját a római istenek germán megfelelői váltották fel.
Zene
Richard Wagner négy operájához a skandináv hőseposzok egyes elemeit, témáit használta fel, amelyek együtt alkotják a A Nibelungok gyűrűje operatetralógiát („Der Ring des Nibelungen”).
Vallás
Európában és az Egyesült Államokban is vannak újabb keletű kísérletek az ősi germán vallás felelevenítésére germán újpogányságként, különféle nevek alatt: Ásatrú, Odinizmus, Wotanizmus, Forn Sidr. Izlandon az Ásatrú 1973 óta államilag elismert hivatalos vallás, ahogy majdnem az összes északi országban (bár Izlandot kivéve még eléggé újkeletű).
Popkultúra
A skandináv mitológia hatása felfedezhető a populáris kultúrában, például az irodalomban, és különösen a fantasy szerepjátékokban, mint a World of Warcraft és a Ragnarok, ami teljesen a skandináv mitológiára épült. Az írói világ egyik kiemelkedő alakja is a Ragnarök utáni időkről ír Modi történetét elmesélve, ez a könyv Joanne Harris Rúnajelek című könyve, de J. R. R. Tolkien „A Gyűrűk Ura” című könyvére is nagy befolyással voltak az észak-európaiak mítoszai. A mű népszerűségének eredményeként a fantáziavilág elemei lassan a fantasy műfaj részévé váltak. Szinte az összes mai fantasy regényben találkozhatunk olyan északi lényekkel, mint a tündék, törpök vagy jégóriások.
Ide tatoznak tehát a marvel képregények és filmek is, melyekben Thor történetét ismerhetjük meg.
(Folyt. köv.: holnap! A téma: A Thor: Sötét világ c. film világa)