Csodabogarak
A cosplayesekre hazánkban még mindig csodabogarakként, különcökként tekintenek, holott külföldön igazi művészeti ággá nőtte ki magát a jelenség. Az emberek mentségére szóljon, hogy kicsi ez az ország, így még kisebb az a kör, akit érdekel a cosplay, nincsenek olyan szintű rendezvényeink, mint a Comic Con, de a tehetséges és az ígéretes cosplayereink adottak. A hazai pályáról Okkido (Jobbágy Ildikó) az egyik legnagyobb példaképem. Volt szerencsém többször is találkozni, beszélgetni vele, legutóbb a PlayIten, ahol Alicenek öltözött be. Világított a ruhája, minden részlet alaposan ki volt dolgozva. Muszáj volt megjegyeznem, hogy biztosan sok türelem és idő kellett a pikkelyek rögzítéséhez, de ö csak annyit mondott (ha jól emlékszek), hogy szívesen csinálta.
Okkido már csak azért is lett az egyik cosplayes példaképem, mert a hétköznapokban hasonló stílust képvisel, mint jómagam. Van egy gyönyörű viktoriánus goth ruhája (amely korábban megihletett) is és járt a Wave gothic treffenen is, Németországban.
A másik nagy hazai példaképem Miharu. Vele a decemberi PlayIten volt szerencsém szemtől-szembe találkozni. Később megtudtam, hogy "Hogyan készült?" videókkal igyekszik segíteni a kezdőbb cosplayeseknek, amiért nem lehetünk eléggé hálásak. Miharu az egyik nagy mestere a páncélgyártásnak legyen szó a League of Legends angyaláról vagy egy démonvadászról a Diablobol. Jelenleg magam is egy állig felpáncélzott karakter kivitelezésén dolgozom, melynek megvalósításához a korábban említett videó nagy segítséget nyújtanak.
Csodálkozó tekintetek kíséretében
Itthon és máshol is a világban, a cosplayesek legnagyobb része az anime és manga rajongó szubkultúrára építkezik, de akadnak olyanok is akik inkább videó játékokból valósítanak meg egy-egy karaktert. Egy ilyen közösség részeként a rendezvényeken már az lenne a furcsa vagy a szokatlan, ha az ember nem öltözne be és ne próbálna meg maga is (legjobb tudása szerint) kivenni a részét ebből a világból. Ez a kreatív tevékenység noha nem pénztárcakímélő, annál kedvesebb szórakozást és kikapcsolódást nyújt méghozzá sokak számára. Sok időbe telik a kosztüm elkészítése, de maga a folyamat is kikapcsolhatja az embert. A legnagyobb élményt a jelmez viselése adja. Noha még kezdő vagyok és sok mindent kell elsajátítanom, engem is megbámulnak a vonaton meg a metrón. Ez számomra egyáltalán nem szokatlan, megesik a szürke hétköznapokban is, de ilyenkor nem a stílusom, hanem a nálam lévő kütyük miatt akad meg rajtam az emberek szeme. Érthető is, hiszen a hatalmas szárnyak, egy óriási oldalra fektett lant, vagy a lófejű fegyver nem közönséges látvány.
Támogatás
Sok esetben okoz fejfájást a megfelelő támogatás hiánya. Amíg az embernek nincs önálló keresete, munkája, addig a szülei pénzre van utalva és akadnak olyanok, akik különböző okokból nem tudják vagy nem akarják támogatni gyermeküket anyagilag a cosplayezés irányába. Azonban minimum ilyen fontos a lelki támogatás is. Jobb érzés úgy dolgozni, hogy közben nem morognak a háttérből.
Az aggódó szülőknek és családtagoknak üzenem, hogy a cosplay nem "gonosz"! A cosplayezés kreatív tevékenység, mely sok készséget fejleszt. Előfordul,hogy geometriai, matematikai tudást igényel egy-egy kiegészítő vagy ruha elkészítése, a kézügyesség és a kreatív gondolkodás fejlesztéséről nem is beszélve. Erre áldozni még mindig szerencsésebb, mint diszkó belépőkre, cigarettára, alkoholra vagy egyéb káros szenvedélyekre, melyek valódi veszélyeket rejtenek a tinik számára.
A profik között
Amatőr vagyok a profik között, akik megszólalásig képesek visszaadni a választott karaktert, de igyekszek fejlődni, tanulni. A cosplayezéshez sok ismeret szükséges: szabni, varrni, festeni, tervezni, fúrni-faragni, vágni, formázni, ledet beszerelni... egyszerűen rengeteg technikát kell ismerni a minél szebb, de ugyanakkor pénztárca barát megoldásokhoz. Időközben az ember új technikákkal, más megoldásokkal ismerkedik meg. Ne keseredjetek el, ha elsőre nem úgy sikerül a cosplay, ahogy szerettétek volna. Valahol el kell kezdeni, aztán lehet szépen építkezni. Bátran verjétek a fejszéteket nagy fába, ne hátráljatok meg és főleg ne keseredjetek el!
A lényeg az, hogy TE jól érezd magad a kosztümben, amin dolgoztál, a többi nem számít. Majd lesz szebb, majd lesz jobb.